Sajnos sokan, sokszor könnyen ítélkeznek mások felett, anélkül, hogy igazából ismernék a másik élethelyzetét, lelkivilágát, gondolatait. A mai bejegyzésben az ítélkezésről osztok meg néhány gondolatot.
Ránézel a munkahelyeden egy vékony háromgyermekes nőre, és azt gondolod, könnyű neki, biztos sok segítsége van, és ezért tud egy héten többször is konditerembe járni… vagy látod, hogy a szomszéd férfinak milyen menő új autója van, persze, könnyű nekik boldogan élni, biztos jó a kapcsolatrendszere, sok tendert elnyer, és abból tudnak luxuséletet élni. Miközben lehet, hogy a vékony nő komoly betegséggel küzd és amiatt fogyott le, a szomszéd férfi pedig bár gazdag, sosincs együtt a családjával a sok munka miatt, melynek következtében a felesége már be is adta a válópert, így Ő épp azon küzd minden erejével, hogyan tudná megakadályozni a családja széthullását és újra boldog szeretne lenni. Nyilván a fenti példák nem Rád vonatkoznak, csak érzékeltetni szerettem volna, hogy a látszat nagyon sokszor csal.
Mi a gond az ítélkezéssel?
- Az, hogy az ítélkezés alapvetően a másik ember negatív megítélését jelenti, ahelyett, hogy az illető jószándékú, építő jellegű gondolatokat osztana meg a másikkal.
- Senki sem örül annak, ha bárki pálcát tör felette, anélkül, hogy az összes körülményt ismerné az adott dolgoddal kapcsolatban.
- Sokszor az ítélkező saját magával szembeni elégedetlensége, tehetetlensége tőr felszínre akkor, amikor egy másik ember felett ítélkezik egy adott ügyben (pl. a fenti vékony nős példa esetében elképzelhető, hogy az illetőt zavarja a saját túlsúlya, de képtelen magáért tenni, inkább kifogásokat keres, illetve azzal áltatja magát, hogy másoknak jobbak a lehetőségei és azért csinosabbak).
- Sajnos nagyon elterjed a mai világban, hogy a világhálón sokan hozzászólnak egy-egy bejegyzéshez, cikkhez, anélkül, hogy ismernék az ügy teljes hátterét, rosszabb esetben a félrevezető cím elolvasása után fogalmaznak meg úgy kemény kritikát, hogy sokszor még arra sem képesek, hogy a bejegyzést vagy cikket elolvassák (azzal együtt, hogy néhány cikk valóságtartama is sokszor erősen kérdéses számomra). Ezek az emberek azt hiszik milyen bátrak, mert jól megmondják a véleményüket, mindenkinél bölcsebbek, miközben valószínűleg épp az ellenkezője igaz, illetve az esetek jelentős részében önértékelési, önbizalom problémákkal is küzdenek. Félreértés ne essék, igenis lehet véleményt formálni, de az legyen tárgyilagos, higgadt, normális hangvételű, nem személyeskedő. (Egyébként ennek a bejegyzésemnek a megírását is épp egy cikk alatt olvasott hozzászólások ihlették.)
- Sokan azzal próbálják magukat jobb színben feltüntetni, hogy másokat kritizálnak, rosszakat mondanak az illetőről, ahelyett, hogy a saját pozitív tulajdonságaikat emelnék ki.
- A lelkiismeretes embereknél az ítélkezés utólag sokszor lelkiismeretfurdalást okoz, így többek között emiatt is érdemes törekedni annak elkerülésére.
- Sokan hajlamosak önmagukkal kapcsolatban is ítélkezni, mely azért veszélyes, mert nem a pozitív tulajdonságaikra, dolgokra, eseményekre, illetve a hibák kijavítására fókuszálnak, hanem a negatívumokat erősítik fel önmagukban, aminek ha nem szabnak határt öngerjesztő folyamattá alakul, ami rombolja az illető önértékelését és önbizalmát is.
- Jellemző az is, hogy valaki mások figyelmét hívja fel a saját (szépség)hibájára, ami szintén nem szerencsés dolog, mert sok esetben a másik észre sem venné, de így már egészen biztos.
- Azok az emberek akiknek nagyon fontos mások véleménye vagy nehezen viselik ha ítélkeznek felettük, akik önértékelési zavarral vagy alacsony önbizalommal rendelkeznek, esetleg lelkileg épp nagyon maguk alatt vannak könnyen belebetegedhetnek, depresszióssá válhatnak az ítélkezés hatására.
Mit érdemes tenned, ha észreveszed, hogy Te is hajlamos vagy ítélkezni?
- Ha saját Magad kritizálására vagy hajlamos, tanuld meg szeretni Önmagadat, ne pedig bántsd!
- Úgy bánj másokkal, ahogy Te is szeretnéd, hogy Veled viselkedjenek!
- Csak akkor formálj véleményt – de akkor sem ítélkezve – valakivel vagy valamivel kapcsolatban, ha biztos vagy abban, hogy teljeskörű, valós információk alapján teszed!
- Tartsd mindig szem előtt, hogy Téged minősít az, ahogyan egy dologra reagálsz, így gondold át, hogy szükséges-e egyáltalán véleményt formálnod az adott ügyben, és ha igen, akkor milyen formában teszed azt meg!
- Ha ami a szíveden, az a szádon típus vagy, számolj lassan ötig mielőtt kimondod vagy leírod amit gondolsz. Ha komolyabb ügyben formálnál negatív véleményt és van rá lehetőséged, adj magadnak egy kis időt, gondold át többször mielőtt az illetőnek megmondod a véleményedet, vagy ha írásban tennéd, írd le, majd mentsd/tedd el „piszkozatként” a levelet, hozzászólást és olvasd át többször mielőtt elküldőd.
- Ha azt látod, hogy valaki a környezetedben rendszeresen ítélkezik, mellyel másokat megbánt, és van rá lehetőséged (pl. családtag, barát), igyekezz felhívni a figyelmét arra, hogy ez nagyon nem helyes!
- Amennyiben Veled kapcsolatban fogalmaznak meg ítéleteket mások, igyekezz ne a szívedre venni, persze azon érdemes elgondolkodni kicsit, hogy van-e igazságtartalma az elhangzottaknak, de az önértékelésedet, önbizalmadat ne mások véleménye határozza meg!
„Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek. Miért nézed a szálkát atyádfia szemében, a magad szemében pedig miért nem veszed észre még a gerendát sem?” (Máté, 7:1-3)
Amennyiben úgy érzed, hogy van valami elakadásod, mellyel kapcsolatban nehezen találod meg a megoldásod kulcsát és szeretnéd, hogy segítsek benne, keress bizalommal, örömmel támogatlak!