Mindannyiunknak vannak céljai… azonban ahhoz, hogy azokat elérjük nem elég álmodozni róla, hanem tennünk is kell érte. Ebben a bejegyzésben a CÉLHOZ VEZETŐ ÚT megtalálásában igyekszem segítséget nyújtani Számodra.
Január elején az emberek jelentős része úgy érzi, hogy tiszta lappal vág neki az új évnek és kitűz néhány nagyobb célt, melyet idén – most már biztos ☺ – megvalósít. Aztán ahogy telik az idő a mindennapi mókuskerék sokunkat letérít a megvalósítás útjáról… Anyukaként én is sokszor belefutok abba, hogy ha valamit nem konkrétan, határidőhöz kötve tervezek meg, az elmarad, mert mindig akad valami fontosabb, azonnal elintézendő dolgom…
Mégis mit tehetünk, hogy végig tudjunk haladni a célhoz vezető úton?
Én hiszek abban, hogy ha kitűzünk egy célt és azokat részcélokra bontjuk, határidőkhöz kötjük és azok megvalósulását folyamatosan nyomon követjük, akkor sokkal nagyobb eséllyel szakítjuk majd át a célszalagot az út végén.
Persze ehhez fontos, hogy olyan célt tűzzünk ki magunk elé, amire mi vágyunk, nem pedig másnak akarunk vele megfelelni, legyen pontosan meghatározott, reálisan megvalósítható és némi kihívást is jelentő.
Fontosnak tartom továbbá, hogy a célhoz vezető utat több, kisebb útszakaszra bontsuk fel, hiszen a nagy cél önmagában sokszor nehezen elérhetőnek, távolinak tűnik, míg a rövidebb szakaszok könnyebben teljesíthetőek. Kisebb útszakaszok… erről eszembe jutott az első síelési élményem. 16 évesen egy barátom buta vicce miatt (majd egyszer lehet, elmesélem) erősen tériszonyos lettem. 20 évesen eljött a nagy pillanat, hogy életemben először (na jó, kisgyerekként egyszer már próbálkoztam Normafán) sílécre álltam. Jó bulinak tűnt a 8 napos, barátokkal messzire elutazós sítábor. Egészen addig, amíg a hegy tetejéről le nem néztem… akkor az Oktatóm azt javasolta, hogy ne lefelé nézzek, hanem mindig kisebb útszakaszokat jelöljek ki oldalirányba és legnagyobb döbbenetemre működött. Onnantól kezdve nem az előttem tátongó hatalmas mélységet láttam, hanem a sikeresen teljesített kisebb útszakaszokat, így a többiekkel azonos tempóban, „karcolásmentesen” leértem a pálya aljára.
Határidők… azt tapasztalom, hogy az emberek többségénél jó motiváció a határidő, nálam mindenképp, különben hajlamos vagyok más fontos dolgot előre venni, illetve a nem annyira szeretem feladatokat halogatni, úgyhogy javaslom, hogy Te is tűzzél ki határidőket a cél és a részcélok vonatkozásában egyaránt. A nyomonkövetés fontosságát is kiemelném. Ha időről időre ellenőrződ a kitűzött részcélok megvalósulását, akkor egyrészről nem téveszted szem elől az adott feladatot, másrészről látod, hogy mi az, ami elősegíti és mi az, ami hátráltatja a célod megvalósítását, amit ez által mederben tudsz tartani, szükség esetén pedig akár változtatásokat is beiktatni. Ha pedig egy részcélt teljesítesz, jutalmazd meg bátran magad valami aprósággal, ami örömöt okoz Számodra. Végül, a célkitűzés esetében is igaz az a mondás, hogy a kevesebb néha több… azt a célt válaszd, hogy megvalósítod, amelynek elérése a legnagyobb eredményt és a legjobb érzést nyújtaná Számodra, a többi cél megvár.
Amennyiben részletesebben is érdekel, hogy milyen célt érdemes kitűznöd, illetve hogyan juthatsz el annak megvalósításához, töltsd le ingyenesen “A célhoz vezető út” c. dokumentumot, mely praktikus tanácsokon kívül gyakorlati feladatokat és a célhoz vezető úton történő haladás nyomonkövetéséhez egy hasznos táblázatot is tartalmaz.
Céljaid kitűzéséhez és megvalósításához sok sikert kívánok! Ne feledd, ahhoz, hogy a céljaidat elérd a megoldásod kulcsa Benned van! Amennyiben mégis úgy érzed, hogy nehezen találod azt meg, vagy jó lenne egy külső segítség, akkor keress bátran, szívesen Veled tartok ezen az úton!