Őszinte leszek… néha én is rajtakapom magam, hogy egy-egy tervem vagy feladatom kapcsán – főleg, ha komolyabb komfortzóna kilépéssel jár – halogatok, elkezdek kifogásokat gyártani.
„Most nincs időm rá, mert…”
„Majd belevágok, ha…”
„Nem most van itt az ideje, mert…”
Ismerős helyzet?
Amint kimondom ezeket a mondatokat, egyből észreveszem és tudom, hogy általában nem (csak) az idő, hanem a bátorság hiányzik. A kifogások rövid távon megnyugtatnak, de hosszú távon távol tartanak attól, amit igazán el szeretnék érni.
A felelősségvállalás ezzel szemben felszabadít, hiszen amikor tudatosítod Magadban, hogy „Igen, rajtam múlik, én döntöm el, merre indulok.”, akkor veszed vissza az irányítást az életed felett.
Sokan azért nem mernek elindulni egy új úton, a változtatás útján, mert félnek:
„Mi lesz, ha hibázom?”
„Mit szól majd hozzá XY?”
Éppen ezért tartom fontosnak tudatosítani magunkban, hogy kevés döntés végleges. A legtöbb út újratervezhető, pont úgy, mint amikor vezetés közben rossz utcába kanyarodsz be és a navigációs rendszer újratervez. Lehet, hogy kicsit hosszabb, kicsit kanyargósabb lesz az utad, de végül célba érsz, ehhez azonban az kell, hogy egyáltalán elinduljál.
Gondolatébresztő kérdések:
- Van most az életedben olyan terület, ahol kifogásokat keresel ahelyett, hogy beleállnál és felelősséget vállalnál Önmagadért?
- Milyen kifogás mögött bújik meg valójában a félelmed?
- Mely életterületeden, feladatod kapcsán érzed, hogy az irányítás kicsúszott a kezedből? Mit tehetsz meg akár még ma, hogy a Te kezedben legyen a kormánykerék?
Hiszem, hogy nagyobb hiba nem elindulni a félelem miatt a vágyott utadon, mint menet közben néha egy-egy bakit elkövetni.
Ne feledd, a változás mindig belülről indul és Te döntöd el, hogy kifogást gyártasz, vagy felelősséget vállalsz!
Ha úgy érzed, egyedül nehezedre esik elindulni, keress bizalommal és örömmel támogatlak a kezdő lépések megtételében.