„Csak az hal meg, akit elfelejtenek, örökké él, akit nagyon szerettek.” (Tóth Árpád)
Minden évben ezen a napon megemlékezünk azon Családtagjainkról, Barátainkról, Ismerőseinkről, akikkel már nem lehetünk együtt.
Bizonyára mindannyiunk életében vannak Olyanok, akiknek elvesztését különösen nehezen tudjuk feldolgozni, még akkor is, ha hisszük, hogy létünk a földi életünk befejezésével nem ér véget.
Miközben Azokra gondolok, akik már nem lehetnek itt közöttünk, igyekszem felidézni a közös élményeinket, a meghitt beszélgetéseinket, mindazon pillanatokat, amelyek értékessé, különlegessé tették az együtt töltött időnket.
Mikor a temetőkbe kimegyünk, a Gyermekeinknek mindig mesélek azokról az Emberekről, akiknek a sírjához ellátogatunk, hogy egy kicsit (jobban) megismerhessék Őket, illetve a családi történetek egy részét egy naplóba is leírom, hogy akár generációkon át fennmaradhassanak. A Szüleimtől, Férjem Szüleitől egyik karácsonyra ajándékként egy ilyen emlékkönyv elkészítését kértem ajándékba, mely naplókat nagy örömmel olvasgatunk azóta is.
A számomra fontos Emberek halála miatt érzett szomorúságomon túlmenően ugyanakkor ilyenkor hálát is érzek. Hálát mindazért, amit együtt átélhettünk, amit egymásnak adhattunk, a sok szép közös emlékért, melyeket a lelkemben egy életen át magammal hordozok.
Miközben azon tűnődőm, hogy mennyien nincsenek már itt velem azok közül, akiket annyira szeretek, hálával gondolok azokra is, akik viszont igen. Akiknek oly sok mindent köszönhetek, az életemet, sok szeretetet, boldog, örömteli pillanatot, támogatást, reményt, hitet és még mennyi mindent.
Tavaly váratlanul elvesztettem egy szívemhez nagyon közel álló Barátnőmet. A halála nagyon megviselt, ugyanakkor felhívta a figyelmemet arra, hogy igyekezzem még jobban megélni az adott pillanatban rejlő boldogságot, illetve, hogy olyan emberekre és dolgokra fordítsam az időm és energiám jelentős részét, akik, és amik igazán fontosak számomra. Megerősített abban is, hogy legyek még hálásabb minden egyes napért, jó dologért, ami velem/velünk történik, és ne rágódjak jelentéktelen, felesleges dolgokon túl sokáig. Minél inkább fejezzem ki a szeretetemet, és ne halogassak fontos találkozásokat, dolgokat túl sokáig, hiszen sosem tudhatjuk kinek meddig tart a földi élete, így amíg tehetjük, addig töltsük meg azt értékes tartalommal, hogy ha egyszer majd búcsúznunk kell, ne legyen hiányérzetünk.
Drága Szeretteim, nyugodjatok békében! 🤍
#megoldasodkulcsa #emlékezzünk #halottaknapja